+véd.hu - Magyar Egészségvédelmi Alapítvány

Sample Image „Minél többet tudunk arról, mennyi minden romolhat el sejtjeinkben, annál nagyobb csodának tűnik, hogy időnként mégis egészségesek vagyunk.”

A szorongás és a depresszió orvosolható

Nyomtatás

Napról napra növekvő kihívások között élünk, és az életünk minden területén elvárt teljesítmények, a mindenáron megfelelni akarás sokunkban folyamatos szorongást vált ki, vagy depressziót idéz elő.

Gyakran magunk sem tudjuk, hogy ami gyötör bennünket, az betegség, méghozzá komoly baj lehet, ami azonban jól kezelhető, gyógyítható. Ehhez viszont fel kell ismerni, és szembe kell nézni vele. S ami talán a legfontosabb: nem szabad szégyellni.

A sokszor felemás piaci viszonyok, sűrűn változó szabályzók, „kapitalista” elvárárások keményebb világában manapság már alig van olyan ember, akit ne aggasztana jelenlegi és jövőbeni élethelyzete. Ha munkája van, zsarnok főnöke, hozzá nem értő beosztottjai – azért; ha vállalkozik, ha munkanélküli, ha nincs lakása, ha építkezik, ha kölcsönt vett fel, ha nyugdíjas – azért; ha tanul a gyermeke, azért, és ha nem, azért is. Nagyon sokan túlhajszoltak, mégis erejükön felüli teljesítményekre kötelezik el magukat. Közben pedig aggódnak, félnek, esetleg összes életkedvüket elveszítik, majd azon veszik észre magukat, hogy magas a vérnyomásuk, gyomorfekélyük, „cukruk” van … A szorongásos és depresszív állapotok és zavarok előfordulása nagyon gyakori. Önmagukban és következményeikkel együtt népegészségügyi és gazdasági jelentőségük is óriási.

Hallgassa meg szorongás-riportjainkat!

Egészségpercek Dr. Ágoston Gabriella pszichiáterrel

Egy sikeres vezető nem hibázhat, nem tévedhet

Egy vizsgát, állásinterjút, vagy egy-egy nagyobb feladatot megelőzően már bizonyára mindannyian éreztünk szorongást: feszültséget, idegességet, bizonytalanságot, amit kellemetlen testi tünetek is kísértek. Ha ez csak egyszer-egyszer esett meg velünk, nincs baj, hiszen a szorongás alapvetően természetes, egészséges mechanizmus, melynek az a feladata, hogy segítse szervezetünket a különféle környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodásban, védekezésben. A dolgok kimenetele miatti „egyszerű” aggódás akár pozitívan, ösztönzőleg is hathat teljesítményünkre. Sok színész, számára például a lámpaláz elengedhetetlen „kellék” az igazán színvonalas produkcióhoz: a feszültség segíti, inspirálja, arra sarkallja, hogy tehetségét összeszedve, a lehető legtöbbet hozza ki magából. Ugyanezt a folyamatot élik át sokan egy-egy vizsga, tárgyalás, előadás, prezentáció alkalmával. A szorongás működhet szervezetünk „riasztócsengőjeként” is. Ilyenkor szorongással válaszolunk a bennünk félelmet keltő szituációkra, tárgyakra, és ez a kellemetlen érzés jó esetben elegendő ahhoz, hogy felkészítse szervezetüket a ránk leselkedő veszély – küzdelem vagy menekülés útján történő – elhárítására.
Ha azonban a szorongásos állapot heteken át fennáll, vagy váratlanul, szokatlanul nagy erővel tör ránk, illetve eltúlzott, nem áll arányban az azt kiváltó problémával, már betegséggel állunk szemben, amelyben hazánkban is az emberek 17-20 százaléka(!) érintett élete során.

Koncentráltan tetten érhető a szorongás a munkahelyeken, hiszen a beosztottak félnek főnöküktől/főnökeiktől, izgulnak amiatt, hogy képesek-e feladataikat az elvárásoknak megfelelően teljesíteni, hogy kollégáik nem fúrják-e ki őket a helyükről, hogy lesz-e még holnap is állásuk. A munkahelyi diktatúra és kiszámíthatatlanság sokkal több elkeseredést, szorongást, félelmet és depressziót vált ki, mintsem feltételeznénk. Nagyon érdemes a munkáltatónak odafigyelnie arra, hogy ne teremtődjön ilyen helyzet, hiszen az alkalmazottak folyamatos aggódása, szorongása teljesítmény-csökkenéshez és betegségekhez, munkaerő-kiesésekhez vezethet. A szorongástól, persze, nem mentesek a vezetők sem, hiszen rájuk többnyire még nagyobb, még összetettebb feladatok hárulnak, melyek teljesítését tőlük is főnökök kérnek számon. Ráadásul sokan közülük magukat zárják a betegségcsoportnak ördögi körébe azzal, hogy úgy vélik: egy sikeres vezető nem hibázhat, nem tévedhet, és az ettől való folyamatos félelem aláássa egészségüket, kedélyüket.

 
 
 
 
  • A szorongás kétszer olyan veszélyes, mint a dohányzás - a szív-érrendszeri megbetegedések, illetve az emiatti elhalálozás szempontjából.
  • Szorongásos zavarokkal küzd hazánk lakosságának 17-20 százaléka, azaz majdnem minden 5. ember.
  • Ma a depresszió 340-350 millió embert érint világszerte. A WHO a 10 leggyakoribb munkaképtelenséget okozó betegség közül a depressziót teszi a 2. helyre, melyet csupán a szívbetegség előz meg.
  • A WHO és a Világbank előrejelzése szerint 2020-ra az állapotból fakadó egészségproblémák, illetve az öngyilkosság miatt a depresszió a legtöbb embert elpusztító betegségek rangsorában (a szív-érrendszeri betegségek után) a második helyen fog állni.
Döbbenetes adatok

„Érzem, hogy baj lesz”

A szorongás számos szorosan együtt járó testi-lelki tünet együttese. A lelkiek a nyugtalanság érzésétől egészen a teljes cselekvésképtelenséget okozó, rettegéses időszakokig terjedhetnek. Ezekhez elsősorban vegetatív testi tünetek – izzadás, kézremegés, szapora pulzus, gyakori légvétel, szédülés, fejfájás – társulnak, melyeket tartós szorongás esetén izomfájdalmak, hátfájás és tarkótáji fájdalom, valamint bélrendszeri- és kardiovaszkuláris rendellenességek is kísérhetnek. Szorongásos zavarról, mint önálló betegségről akkor beszélhetünk, ha az indokolatlan vagy a túlzott mértékű szorongás önállóan van jelen, és a szokásos hétköznapi tevékenységeink – munka, tanulás – elvégzését is gátolja. Ezek a zavarok nem azonosak a stresszel és bármikor jelentkezhetnek, de leginkább 14–24 éves korban kezdődnek.

A szorongás sokféle módon jelenhet meg. Az általános, azaz a generalizált szorongásban szenvedő ember úgy érzi, gyakran az idegösszeroppanás szélén áll, szinte folyamatosan aggodalmaskodik minden miatt. Problémái vannak az alvással, nyugtalan, fáradékony, nehezen koncentrál, zaklatott, úgy érzi, nem tud jól teljesíteni. A környezetükben élők ingerlékenynek, örök elégedetlennek tartják őket. Gondolatai szétszórtak, mindig „rohan”, az ügyei foglalkoztatják, nem tud ellazulni, pihenni.

Jellemzői szavai többek között: „érzem, hogy baj lesz”, „félek, hogy…”, „sosem érek a dolgaim végére”. Ha a szorongásos tünetek ismétlődő rohamok formájában jelentkeznek, és az életvitel módosítását is kikényszerítik, pánikbetegségről beszélünk. Az ettől szenvedő ember a rohamoktól félve igyekszik mind több olyan helyzetet elkerülni, amely korábban hozzátartozott a mindennapjaihoz, kapcsolatait beszukíti. A fóbia nem reális félelem valamely tárgytól, állattól, helytől, személytől. Ilyenkor az érintett önmaga is tisztában van félelme irracionalitásával, de mégsem tud tőle megszabadulni. Ide tartoznak: tériszony, klausztrofóbia, közlekedési fóbia; a szociális fóbiák. A szociális fóbiáról külön érdemes említést tenni, mert ez a leggyakoribb szorongásos betegség. Sokféle megnyilvánulása lehet. Például rettegés a nyilvános szerepléstől, szorongás a másokkal való érintkezéstől, beszélgetéstől; továbbá az ún. izolált félelmek, az egyes állatokhoz, pl. pókhoz, vagy tárgyakhoz kapcsolódó szorongások. Ez különösen zavaró lehet olyan munkakörben, ahol rendszeresen kezet kell fogni másokkal, meg kell szólalni, akár előadást tartani vagy mások előtt kell enni. Nem is gondolnánk, hány embernek okoznak ezek a mindennapinak tűnő tevékenységek komoly kellemetlenségeket, ahogy azt sem, hogy ez nem az élet normális velejárója, nem kell így élni. Ez a betegség is nagyon jól kezelhető és így a könnyebb, boldogabb életünk visszakapható. Amikor valakiben visszatérő, kellemetlen gondolatok váltják ki a szorongást, kényszerbetegséggel állunk szemben. Kényszeres késztetések esetén a személy gyakran olyan indítékot érez, hogy önmagának vagy másoknak ártson (sértés, megölés) stb. A kényszergondolatok és késztetések többnyire hatalmas, szinte elviselhetetlen szorongással járnak együtt.

A szorongást komolyan kell venni

Elmondható, hogy szinte ugyanannyi szorongásos ember van, ahány magasvérnyomásos. Innen pedig egyenes út vezethet az érszűkülethez, infarktushoz. Akinek hosszú ideig nem kezelik a szorongását, annál a szív- és érrendszeri veszélyeztetettség még inkább fennáll. Bár szinte hihetetlenül hangzik, mégis igaz, hogy a sokak által mindmáig csak egy „hisztérikus állapotnak” tekintett szorongás kétszer olyan gyakran vezet szív- és érrendszeri megbetegedéshez, illetve ezekkel összefüggésben álló halálhoz, mint a rettegett dohányzás. A helyzetet súlyosbítja, hogy sok szorongó épp a dohányzással próbálja „oldani” a szorongását… A másik köznapi „szorongásoldó” az alkohol, amelynek hosszútávú káros hatásait aligha kell ecsetelni. Márpedig ahogy a szervezet hozzászokik a napi, heti alkohol „adaghoz”, egyre többet kell fogyasztani belőle ahhoz, hogy ugyanazt az oldó hatást kifejtse. Ez végsősoron alkoholizmus kialakulásához vezethet. Ha viszont problémánkkal orvoshoz fordulunk, a szorongás enyhíthető, és korábbi vidám, kiegyensúlyozott állapotunk többnyire egyszerű módon visszahozható.

rongas

Az összes szorongásos zavar jól kezelhető

A szorongásos zavarok nagy része időben felismerve, időben elkezdett terápiával teljességgel gyógyítható, de még a nagyon régóta fennálló, nagyon makacs tünetek is visszaszoríthatóak. A terápia során alkalmazható szorongásoldó gyógyszerek azonnali megkönnyebbülést hoznak, míg a antidepresszivumok tartós, kúraszerű szedés mellett, két-három hét után kezdik el kifejteni hatásukat. A szorongás-csökkentőkből érdemes a korszerű eredeti készítményt alkalmazni, melynek hatékonyságát több évtizedes tapasztalat és klinikai vizsgálatok sora bizonyítja. Ennek kevesebb a mellékhatása is, és függőség kialakulásától sem kell tartani. Elég naponta kétszer bevenni, így az avatatlanok nem szereznek tudomást „kínos” betegségünkről. A terápia akkor lehet sikeres, ha legalább fél éven át tart. Korábban akkor sem szabad abbahagyni, ha a beteg már jobban van, mert ennyi idő feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az agy visszaálljon az eredeti állapotra.

A depresszió nem jellemhiba és nem akaraterő kérdése

A szorongásos zavarok az esetek mintegy 50-60%-ában együtt járnak a depresszióval. Ha tartósan fennáll a kezeletlen szorongás, egy-két év múlva nagy valószínűséggel fellépnek a hangulati nyomottság, a deprimáltság tünetei is. A két betegség úgy is összefügg, hogy a depressziósoknak gyakran vannak szorongásos tünetei. A WHO a 10 leggyakoribb munkaképtelenséget okozó betegség közül a depressziót teszi a 2. helyre, melyet csupán a szívbetegség előz meg. Hazánkban a lakosság 2–15 százaléka szenvedhet élete során depresszióban; a krónikus betegek különösen veszélyeztetettek. A feltételezett értékek közötti nagy szórás mutatja, hogy ez igazi rejtőzködő betegség. Sokan nem fordulnak panaszaikkal orvoshoz, mert félnek a stigmatizációtól, attól, hogy „bolondnak” fogják tartani őket, vagy mert nem is sejtik, hogy valós a baj. Inkább magukat hibáztatják, hogy sokkal rosszabbul viselik a napi konfliktusokat, mint mások. Ezt elősegíti, hogy a betegség kezdetén, amikor még nem túl erősek a tünetek, gyakran bíztatják őket azzal, hogy „csak szedd össze magad, csak akarni kell”. Pedig a depressziós erre egyedül nem képes, hiszen ehhez energia, motiváció kellene. De ez neki nincs – nem önmaga, hanem épp a depressziós tünet miatt.

A depresszió valódi betegség, méghozzá biológiai, amely mögött agyi anyagcsere zavar áll. Megfigyelhető családi halmozódása: azok az emberek, akiknek egy közeli hozzátartozója depresszióban szenvedett, nagyobb eséllyel esnek maguk is ebbe a bajba. Ugyanakkor a probléma annyiban lelki is, hogy a genetikai-biológiai sebezhetőséget az élet nehézségei, az életesemények provokálják.

Fennáll az öngyilkosság veszélye

A legjellemzőbb depressziós tünet az érdeklődés- és örömérzés elvesztése (étkezés, szex, társaság), a rossz hangulat, a reménytelenség- és az élet értelmetlenségének érzése. Túlzott lelkiismeret-furdalás, indokolatlan bűnösségérzés, bűntudat, meglassult gondolkodás és mozgás, koncentrálási nehézség, valamint az alvás és az étvágy jelentős változása társulhat az alaptünetekhez. Depresszióban fennállhat az öngyilkosság veszélye is. A depressziós betegek sokszor panaszkodnak feledékenységről és testi tünetekről: fej-, nyak-, és derékfájásról, végtagokban érzett fájdalmakról, mellkasi nyomásérzésről, a nehéz légzésről, bizonytalan szívpanaszokról, emésztési zavarokról és alhasi görcsös fájdalmakról. Ezek elsősorban a nőkre jellemzőek, a depressziós férfiaknál inkább alacsony tolerancia, ingerlékenység, agresszivitás, az alkohol vagy illegális drogok használatára való hajlam érhető tetten, de az sem ritka, hogy munka mániába, vagy különböző sporttevékenységekbe menekülnek.

A szenvedés, kínlódás nem szükséges velejárója a mindennapoknak

Az első depressziós „rohamokból” sokszor még spontán ki lehet lábalni, de nem érdemes, mert a biológiai hajlam megmarad, és a betegség újra jelentkezik. Ezért már az első tüneteknél forduljunk segítségért, kérjünk kezelést! Ha ez megtörténik, a depresszió is gyógyítható. Leghatékonyabb a kombinált kezelés, amikor a páciens a gyógyszer-szedés mellett terápiás beszélgetésekben is részt vesz. Ezeken megtanul szembenézni a problémáival, lezárni a korábbi konfliktusokat. A depressziónak is különféle formái léteznek; mindnek a kezelésére van megfelelő gyógyszer. Sok készítmény már itt is rövid idő alatt látványos eredményeket, hangulatjavulást hoz, de a teljes gyógyuláshoz ezúttal is hónapokon át kell szedni a gyógyszert. Fontos tudni, hogy a kezelést csak az orvos állíthatja le, és a szakorvos adhat olyan eredeti antidepresszívumot, amely kadiovaszkuláris szempontból biztonságos és nem kívánatos mellékhatásokat (pl. elhízást, álmosságot) sem vált ki. Az alternatív módszerek közül egyebek mellett jól alkalmazhatóak a jóga, az autogén tréning, a relaxáció, egyes gyógyteák, a fény- vagy zeneterápia, a mozgás. A pszichiáterek is gyakran együttdolgoznak a pszichológusokkal kiegészítő terápiákkal.

„Ép testben ép lélek”

Ne feledjük tehát a görögök igazságát és ne csak a testi panaszokkal, hanem a lelkiekkel is forduljunk orvoshoz, megfelelő szakemberhez. Az elhanyagolt lelki betegségek később szomatizálódnak és valódi, kimutatható testi betegséggé válhatnak. Viszont itt is igaz, hogy a korai felismeréssel és gyógyítással súlyosabb, akár életet is veszélyeztető vagy az életminőségünket jelentősen befolyásoló krónikus betegségek előzhetők meg. Tegyük meg az első lépést magunkért, családunkért és munkatársainkért, hogy a lelki egészség is az életünk része legyen, ha pedig gond van, akkor tudjuk, hová fordulhatunk segítségért.

IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Fókuszban

Füstmentes törvényjavaslat: civilek és szakértők is támogatják
A Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért (SZDV) támogatja a zárt közterületeken való dohányzás teljes betiltására tett önálló képviselői indítványt, és sürgeti annak mielőbbi elfogadását...

Figyelmeztetés

Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt.


A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Ön itt van: Főoldal Hírek, újdonságok A szorongás és a depresszió orvosolható